Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, „Bibliothéka”: az →esztergomi érsekség és az →esztergomi főszékesegyházi káptalan könyvtára. - A kápt. feladata volt a szert-okhoz szükséges kv-ek beszerzése és karbantartása is. Az ~ első kv-ei lit. és a kápt. isk-ban használt kv-ek voltak. Egyes knk-ok jelentős kvtárral rendelkeztek, amint pl. a bolognai egy-et járt László mester 13. sz. okl-e v. Küküllői János 14. sz. végrendelete bizonyítja, amely szerint kv-eket ajándékozott a Szt Adalbert-szegyh-nak. Esztergomban könyvkötőmester is működött. Vitéz János érs. (1465-72) Eu-szerte vásárolta a kv-eket, másolóműhelyt rendezett be, sőt az ő ösztönzésére írtak kv-eket tudósok. Híres kvtárát azonban Beckensloer János (1472-80) érs. magával vitte, s  szétszóródott Eu-ban. Csupán néhány kódex maradt folyamatosan az ~ban (pl. a →Bakócz-graduálé), a többi későbbi vásárlás, csere, esetleg ajándékozás útján került ide. - 1543: a török elfoglalta Esztergomot és a kápt. magával vitte kvtárát Nagyszombatba. Itt Oláh Miklós érs-nek (1554-68) volt nagyszabású kvtára, és helyéül az érs. rezidenciát v. a Szt Miklós-szegyh-at jelölte ki. Az átköltözött kápt. kvtárat Kőszeghy László (†1641) esztergomi knk. saját kv-eivel gazdagította. - 1611: a nagyszombati tart. zsin. elrendelte, hogy az elhunyt papok és pp-ök kv-eit az egyes kápt-ok által fölállítandó kvtár céljaira, a pléb-kon pedig a pléb. kvtárak megalapozására kell átengedni. 1642-43: vásárolta meg Lippay György érs. 3300 aranyforintért az 1681 köt-ből álló ágostai Fugger-gyűjt-t, hazánk egyedülálló, nemzetk. hírű gyűjt-ét. Katalógusát ma is őrzi a Vatikáni Levtár Barberini-gyűjt-e. - Szelepcsényi György (1666-85) vásárlással gyarapította az ~at, a fehér pergamenbe kötött, csaknem 3000 kötetnyi kv. kötéstábláin a tulajdonosok superexlibrisei láthatók. Ő készíttette 1674: az első katalógust. A Pozsonyban tartózkodó Batthyány József bíb. prím. (1776-99) többemeletes palotát építtetett Melchior →Hefelével, ahol a kvtárát is elhelyezte. Ez az ún. Batthyány-gyűjtemény igen gazdag, kz-okban bővelkedik, köztük Bél Mátyás hagyatékával is. - Rudnay Sándor hgprím. (1819-31) a kvtárakat is visszaköltöztette Pozsonyból és Nagyszombatból Esztergomba a ferencesek Szt Kereszt-tp-ába. Önálló kvtárépületről Kopácsy József prím. (1838-47) gondoskodott. Hild József építész 1853: adta át az emeletes épületet, ez lett az ~ végleges helye. 1931: →Lepold Antal knk. költségén és rendeletére Magosi Németh Gábor festményekkel díszítette. 1867: az →Érseki Simor Könyvtár létrejötte után csak a knk. hagyatékok növelték az ~at, melyek közül kiemelkedik →Majer István knk.  gyűjt-e 1200 köt-es  prospektus-, aprónyomtatvány-, ped. és egyéb gyűjteményével. - Az ~ban jelentős számban vannak a szentírástud., a lit. és a világi tud-ok szinte minden ágazatát képviselő művek a gyűjtők érdeklődésétől függően. Állománya 1994: 40 kódex, kb. 800 ősnyomtatvány,  kb. 250.000 köt., metszetek, térképek és tervrajzok. B.M.

Religio 1856. I:17. (Ocsovszky Ferenc: Az esztergomi főegyh. kvtára) - Mo. műemléki topográfiája I. Összeáll. Genthon István. Bp., 1948:287. (Berkovits Ilona: Főszegyh. Kvtár) -M. Kv-szle 1961:469. (Borbély Andor: Az esztergomi „Bibliotheca” Fugger-gyűjteményének eredete) - Kovách Zoltán: Az Esztergomi Főszegyh. tört. Esztergom, 1964. Kz. - Radó Polycarpus: Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungariae et limitropharum regionum. Bp., 1973. - Schem. Strig. 1982:447. (Beke Margit: Főszegyh. Kvtár) - Szelestei Nagy László: Bél Mátyás kz-os hagyatékának katalógusa. Bp., 1984. - Csapodiné Gárdonyi Klára: Die Bibliothek des Johannes Vitéz. Bp., 1984.

új